2015. május 11., hétfő

Baj van!!!

Idáig az zavart, hogy mindenki Zsoltival piszkált, de igazából nem is zavart annyira. Vagy már nem tudom... Mostmár nem beszélünk. Nem köszönünk. Nem sétálunk együtt...
Fura bevallani, de hiányzik, hogy minket piszkálnak. Igazából ő maga hiányzik, vagy nem tudom. Belezavarodtam...
Hiába megyek le az udvarra ő nincs ott és nem áll be hozzánk sétálni. Nem megyünk fel a termekbe úgy, hogy Niki és Tomi minket piszkál. Nem tagadhatjuk az őrült állításokat, miszerint szerelmesek vagyunk. Nélküle olyan egyhangúak a tanítási napok.
Emlékszem egyszer, hogy senki ne vegyen minket észre úgy beszéltünk, hogy ő a termében odaállt az ajtó mellé én meg a termen kívül az ajtó tulsó felére. Persze az ajtó nyitva volt. "Senki" nem vette észre, hogy beszélünk.
És a kiránduláson egy este eljött velünk sétàlni. Másnap ő volt a csocsó társam.
Régi szép emlékek.
Úgy tűnik hiányzik a barátsága.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése