Suli bál

 Egy hete bejelentették, hogy a 7. évfolyamtól felfele lehet menni a suli bálba. Attól a naptól fogva próbálkoztam rávenni a szülőket, hogy engedjenek el:
1. próbálkozásom: Hazaértem a suliból. Vagyis éppen beléptem az ajtón. megkérdeztem és anya csak annyit válaszolt, hogy szerinte igen, de megkérdezi apát. Viszont két óra múlva már a NEM választ kaptam!!!!
2. próbálkozás: ,,Légysziiiiii! Had menjek el a suli bálba!!!!! " - persze erre is a nem választ kaptam.
3. próbálkozás:  ,,De anya, az osztályból sokan mennek!" - miért is vált volna be. De volt egy olyan érzésem, hogy elenged, mert egy boltba nézegetett egy ruhát nekem. Másnap elmentünk, és mert jó volt rám megvettük. Ezután megkérdeztem, hogy mehetek-e. Azt mondta lehet!!!!
4. próbálkozás: A pingvinek (pontosabban: Niki, Panni, Leila, Jázmin, Csillag, Dominika, és én). Azt találták ki, hogy én hívjam fel anyát és ők beleüvöltenek a telefonba, hogy ,,ENGEDD EL ANNÁT A BÁLBA!!!!" - úgy döntöttem jobban járok, ha ezt hanyagolom, mert ezzel csak feldühítettük volna. De mégsem hagyhattam annyiba... Írtam egy üzenet anyának: ,,Szia. Biztos nem mehetek el a suli bálba?" - Ezt 9 órakor írtam. De nem válaszolt. Nagyon megijedtem, hogy talán ezzel is felidegesítettem. Otthon elmondtam, hogy miért írtam.
 5. próbálkozás: ,,Megkérdezted apát?" - kérdeztem. Válasz: ,,Igen, és elenged úgy, hogy csak 10-ig maradhatsz." - aznap délután elmentünk virágos kiegészítőt venni, mert a bál témája a virág. Vettünk egy fehér rózsás ,,nyakörvet". A végén a karomra került.

A bál:
Maga a bál 8-tól 10-ig tartott. De el lehetett menni megnézni a tánc vizsgákat, ami 6-tól volt. Ott volt az összes pingvin. Mind a heten! Bár az osztályból más is jött: Enikő, Fruzsi, Petra és Blanka.
Petra és Csillag az elején összevesztek... Petra sírt, de sikerült őket kibékíteni.

Mi jártunk a legrosszabbul a büfével. Mert, ha mi venni akartunk valamit inni/enni akkor le kellett menni a cuccunkért a termünkbe. (a bál a 3. emeleten,  a termünk a 2. emeleten volt....) . Lementünk, felmentünk, megvettük, levittük a visszajárót és újra felmentünk. Ez volt a büfés ,,utunk".

Vagy 3x játszották le a Wellhello - Apuveddmeg dalt. Mi mind a 3 alkalommal teli torokból énekeltük, meg minden mást amit ismertünk. Táncoltunk, ugráltunk, fotóztunk. Nagyon jó volt. Aztán elkezdtünk mi is számokat kérni, mint pl.: Flour-Mizu, gangnam style, meg ilyen ősrégi számokat. És direkt kértük, hogy mondják be: ,,A hetedik évfolyam küldi" - Bemondták!!! Aztán ledobtuk a cipőket és anélkül táncoltunk

Én meg megcsináltam azt amire számítottam:
Elfelejtettem, hogy cipő nélkül a harisnya csúszik a padlón. Leugrottam a dal kérés után a dobogóról és megcsúsztam, dobtam egy hátast... Szerencsémre csak a pingvinek vettek észre, senki más. Jót nevettem.

Mikor beadták azt a számot amit kértünk (Csillag, Leila és én) elkezdtünk a székeken táncolni. Nagyon muris volt, csak figyelni kellett mikor dől a szék. Meguntuk ezért leszálltunk a székről és visszaálltunk a körbe táncolni.  Annyira jók lehettünk, hogy egy nagyobb lefotózott minket.

Bejött Ildikó néni és mindenki egytől-egyig beállt hozzá a körbe, hogy ott hülyüljön. Futottunk balra, jobbra, befelé és kifelé. Közben sikítoztunk. Vége lett a számnak...vége lett a körtáncnak.
Visszaállt mindenki a saját társaságába. Táncoltunk tovább.

 Aztán 9:55-kor Nikivel elindultunk kifelé, mert anya megmondta, hogy 10.00-kor ott lesz. Szerencsére megtaláltuk a cipőket, már csak az a kérdés, hogy jó cipőt találtunk-e meg? Lementünk a cuccunkért és kimentünk a suli elé. Ott még beszéltünk Enikővel, meg Fruzsival. Aztán Encinek mennie kellet. Hárman maradtunk. Majd értünk is jöttek. Úgyhogy otthagytuk Fruzsit. Nikit hazavittük, hogy este 10-kor nehogy valami baja legyen egyedül a sötét utcán. Utána hazafelé vettük az irányt.
Itthon mindenki aludt. Gyorsan lefürödtünk és mentünk aludni.